TAXICENTRUM

adobevallas

2008-12-05 21:37

Kérdeztük az adóhivatalt

Tisztelt Sajtóosztály!

Öregszik a szakma. A taxis vállalkozók között egyre több a nyugdíj mellett vállalkozó, mert alacsony nyugdíjából megélni nem tudván, vállalkozását folytatni kénytelen. A nyugdíj mellett taxizók túlnyomó részének bevétele és jövedelme szinte csak jelképesnek mondható, ezért is érintette őket súlyosan a 2008-ban bevezetett fix összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulék bevezetése. A legtöbbször alacsony összegű nyugdíjjal és emellett minimális vállalkozói jövedelemmel rendelkező embereknek néha még a 4.350 Ft-os havi járulék kifizetése is gondot okoz. Többen fordultak azzal a kérdéssel szerkesztőségünkhöz, hogy van-e olyan helyzet, amikor ezt a járulékot nem kell fizetniük.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) ill. az e törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet 9§(2) bekezdése úgy szól, hogy "Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szünetelteti."

Szakmánkban dolgozókat a vastagon kiemelt szövegrész érinti. A keresőképtelenség fogalmát az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv) 44§-ban találtuk meg, amely szerint "Keresőképtelen, a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;..."

Kérdéseink ezzel kapcsolatban a következők:
a.) az a nyugdíj melletti vállalkozó, aki súlyos betegség, kórházi kezelés, vagy más ok miatt időlegesen keresőképtelen - akár több hónapon keresztül - ám felépülése után folytatni kívánja vállalkozását, mentesülhet-e keresőképtelensége időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól, és ha igen, ezt milyen módon kell igazolnia, továbbá feltüntetnie adó- ill. járulékbevallásában?
b.) Van-e mód méltányosságból engedélyezni a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó részére az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alóli felmentést indokolt esetben? (Egy konkrét példa, ami legutóbb felmerült: a vállalkozó súlyosan beteg, magatehetetlen rokonát ápolta több hónapon keresztül lakásában, aki állapotánál fogva gyakorlatilag 24 órás felügyeletet igényelt) A méltányossági kérelemmel mely szervhez és milyen módon kell fordulni?

A másik témakör a nyugdíjas vállalkozók közül az ún. rokkantnyugdíjasokat, leszázalékoltakat érinti. Közülük is sokan - megélhetésük biztosítása okán - rákényszerülnek, hogy vállalkozásukat folytassák. Tudomásunk szerint a közelmúltban változott az egészségromlás százalékos mértékéről szóló jogszabály. Az eddigi 50, ill. 67 százalékos szint változott 50-79 és 79 feletti mértékre. Ezzel kapcsolatos kérdésünk a következő: Befolyásolja-e az egészségromlás százalékos szintje a vállalkozó jogállását, vagyis van-e olyan meghatározás, hogy bizonyos százalékig még főállású-, e felett pedig már kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül a vállalkozó. Az ezzel kapcsolatos telefonos érdeklődésünkre nem kaptunk egyértelmű választ, illetve úgy is fogalmazhatok, hogy két megkérdezett hatóság e témában egymásnak homlokegyenest ellentmondó tájékoztatást adott...

Tisztelettel:

Nagy Zoltán
újságíró
30/989-4279

A válasz ismét imponáló gyorsasággal érkezett:

1.) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 37. § (1) bekezdése szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 4.350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg.
A Tbj. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 9. § (2) bekezdése értelmében nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szünetelteti.
A keresőképtelenség tényét (időtartamát) az orvos által kiadott, a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet 10. §-ában meghatározott formanyomtatvánnyal lehet igazolni, amelynek tartama alatt mentesül a vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól.
Az orvosi igazolást a vállalkozó köteles megőrizni, mert egy esetleges ellenőrzés során ezzel tudja bizonyítani, hogy miért nem fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az „53-as" bevallásban számol el az egészségügyi szolgáltatási járulék összegével.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól mentesítés méltányosságból nem kérhető, mivel jogszabály nem ad rá lehetőséget.

2.) A Tbj. 4. § e) pontja határozza meg, hogy ki minősül kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak. Ide tartozik az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Saját jogú nyugdíjas többek között az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alkalmazásával például rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban részesül.

Azt a vállalkozót, aki jelenleg például rokkantsági nyugdíjban részesül, és mellette vállalkozói tevékenységet folytat, mindaddig saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni (járulékfizetés szempontjából pedig kiegészítő tevékenységet folytatónak), ameddig a nyugdíjbiztosítási szerv egy esetleges felülvizsgálat eredményeként meg nem szünteti a nyugdíj folyósítását.
E témával (nyugdíjak folyósítása, nyugdíj melletti munkavállalás) kapcsolatosan javasoljuk megkeresni a területileg illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot.

Az áttekinthetőség kedvéért a sok rendeleti hivatkozás közül vastag betűkkel emeltem ki a lényeget. Ami tehát még rövidebben: igen, a nyugdíjas vállalkozó mentesül a 4.350 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól, arra az időszakra, amikor igazoltan keresőképtelen, egyéb indokkal azonban ez a mentesség nem adható meg.
A rokkantnyugdíj melletti vállalkozó pedig az egészségkárosodás százalékos mértékétől függetlenül kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

Köszönjük a hatóság gyors és kimerítő válaszait.

Nagy Zoltán

Hasznosnak bizonyult ez az információ?

Igen Nem